KENWOOD – Mike Jezza elnökjelölt Kenwood városában beszélt a Garfield Megyei Klub a Deficit Ellen befolyásos konzervatív csoport tagjai előtt a gazdaságai terveiről. Elmondta, hogy folyamatosan törekedne a gazdasági növekedés és az ipari termelés fokozására. „Ezt úgy tudjuk elérni, ha erős ciron ipart építünk. Erre itt van a legnagyobb lehetőség, ezt pedig tisztességes vállalati adózással tudjuk megoldani, amely nem fogja célba venni a profitot, mindazonáltal a jövedéki adó eltörlésével olyan erők szabadulnak fel, amely különösen fontosan lesznek a ciron járműgyártás beindításában, vagy jelentősen segíti a gépgyártást.” Tervei szerint az „1. napon bevezetem a vámrendszert, amely keretében minden, a ciron piacot túlzó mértékben ellepő országot vámkulcsokkal fogunk arra bírni, hogy tárgyaljon velünk. Nem háborúzni akarunk, tárgyalni, de szeretném, ha megéreznék, mi a valódi erő.”
Kezdetben az Egyesült Államokból és Kanadából érkező gépipari termékekre és járművekre 10, illetve 18% százalékos vámot vetne ki, ezáltal helyzetbe hozná a ciron vállalkozókat, kedvező hiteleket adna azoknak a vállalatoknak, akik gyárakat és üzemeket hoznak létre a Rozsdaövezet megyéiben, és vállalják, hogy legalább 8 éven ét fenntartják a termelést – ez a kedvezmény nem járna a külföldi cégeknek. „Az amerikai vállalatok pedig csak akkor hozhatnak be bármilyen terméket 0 százalékos vámkulccsal, ha ők sem fogják akadályozni például a mezőgazdasági termékeink értékesítését.”
Beszélt a fiskális terveiről, magát az „egyetlen, következetes deficithéja” jelzővel ellátva. „Én voltam az egyetlen olyan törvényhozó, aki mindig nemmel szavazott olyan előirányzati javaslatokra, amelyek az ország eladósodottságát növelték. Én voltam az egyetlen olyan jelölt az idei szezonban, aki megígérte, hogy törvénybe, Alkotmányba foglalná, hogy a költségvetési hiány nem lehet több 4 százaléknál. Ma egyetlen olyan jelöltként állok itt, aki szerint nem a központi kormányzat feladata, legalábbis nem egyedüli szereplőként az infrastruktúra fejlesztése, abba be kell vonni a magánszektort. Egy igazságos adórendszerrel pedig elegendő bevételt tudunk generálni, hogy fenntartsuk a hivatalainkat. És ha ezek mellé felépítünk egy olyan társadalombiztosítási rendszert, amelyeknek az alapjait már a Taylor-kormányzat rakta le, hiszen a rokkantak támogatást kapnak, lehet házastársi adózást is választani. Ezt szeretném kicsit kibővíteni és átalakítani.”
A minimálbér-vitáról elmondta: ő a minimális órabér fogalmának a bevezetését támogatja. „Jajj, emberek, ez nem ugyanaz, mint amit René West akar. Én csak azt szeretném, ha meghatároznánk, mennyit kell fizetnie a munkáltatónak. Igen, Önök nem az ország ellenségei. De az országot mégis a középosztály építette fel, ideje meghálálni nekik ezt.” A belforti képviselő nem határozna meg egy országos értéket, hanem figyelembe véve minden megye „gazdasági és szociális teljesítőképességét, a befolyt adókat és béreket, ezek alapján meghatároz a kormányzat egy összeget megyénként minimális órabér címen. Ezzel nem kerülnének hátrányba a kisebb üzemeket és vállalkozásokat menedzselők sem, és nem kellene túl nagy összeget előteremteni. Mert más a minimális bérigény itt [Columbiában], Doverben, Silver Cityben vagy épp Devonban.” Szerinte egy ilyen törekvés megtartja a regionális különbségeket, és attól sem fél, hogy elszipkáznák a nagyobb vállalatok a kisebbek elől a munkaerőt. „Nem gondolom, hogy Torringtonból [Eagle megye] valaki átköltözik Hillsborough-ba, csak mert egy dollárral többet kereshetne. A megélhetés is magasabb.”
/Kenwood Star/